A többnyelvűség kihívásai és előnyei: Egy magyar anyuka tapasztalatai Németországban

Amikor megtudtam, hogy gyermeket várok, számtalan kérdés foglalkoztatott. Hogyan neveljem a gyermekemet egy olyan országban, ahol nem az anyanyelvemen beszélnek? Hogyan segítsem őt a német közösségbe való beilleszkedésben? Mint magyar anyuka, természetes volt számomra, hogy magyarul beszéljek a gyermekemhez, de vajon hogyan fogja elsajátítani a német nyelvet?

A gyerekorvosunkkal is megosztottam ezeket a félelmeimet. Megnyugtatott, hogy otthon beszéljek a gyermekemhez magyarul, mert a közösségben úgyis meg fogja tanulni a németet. Azonban egy másik kérdés is foglalkoztatott: mikor kerüljön közösségbe a gyermekem?


Jó döntés-e egy évesen közösségbe adni őt?

Már terhességem alatt tudtam, hogy egy évesen közössegbe kell adnom a lányomat, viszont ahogyan közeledett az idő, egyre jobban gyötört ez a gondolat. Az Elterngeldet egy éves koráig igényeltem, így mindenképpen szerettem volna dolgozni. Amikor a magyar rokonaimnak felvetettem ezt a dilemmámat azt hajtogatták, hogy ilyen fiatalon még túl kicsi a közösséghez, és csak az anyukájára van szüksége. Ezzel szemben a német ismerőseim, beleértve a gyerekorvosunkat is, azt mondták, hogy egy gyermeknek már ebben a korban szüksége van a közösségre, és aki nem adja be, az egyszerűen csak nem akar dolgozni. A két teljesen ellentétes vélemény közötti nyomás mellett a ott volt a kételkedést és a bizonytalanság. Vajon mikor teszek jót a lányommal? A szívem azt súgta, maradjak még otthon vele, hisz olyan kicsi még, míg az eszem azt mondta, hogy a közösség és a nyelvtanulás miatt jobb lenne, ha közösségbe járna, főleg mivel otthon nem volt lehetősége más gyerekekkel játszani. Sok álmatlan éjszakát töltöttem ezzel a döntéssel, éreztem, hogy a szivem szakad meg ebbe a kérdésbe. Aztán a sors közbelépett: egy olyan munkaajánlatot kaptam, amit nem akartam elszalasztani, és amely később már nem állt volna rendelkezésemre. Így végül a Tagesmutter mellett döntöttünk.


A lányom hamar megszerette a Tagesmuttert, és gyorsan beilleszkedett az új környezetébe. A nyelvi különbségek az ő számára még egyáltalán nem okoztak problémát és a gyerekek is érdekelték. Egy barátnőmmel egyszerre adtuk be a gyerekeinket közösségbe, azonban az ő fia már 3 éves volt. Neki nehezebben ment a beilleszkedés, és a német nyelvet is lassabban sajátította el.

Azt tapasztaltam, hogy minél fiatalabb a gyerek, annál könnyebben alkalmazkodik az új környezethez. Egy 1 éves gyermek még nem feltétlenül beszél, így könnyen kifejezi magát bármilyen környezetben is van, míg egy 3 éves már nem érzi jól magát, egy olyan környezetben, ahol nem értik. Viszont fontos megjegyezni, hogy nem minden gyerek ugyanolyan, így nem biztos, hogy minden egyévesnek jót tesz az, hogy távol van az anyukájától.

A többnyelvű gyerekek gyakran később kezdenek el beszélni, és sok anyukán látom, hogy lelki problémát csinál a késői beszédből, pedig nem kellene, hiszen ez teljesen természetes és arról nem is beszélve, hogy minden gyermek egyedi és a saját tempójában fejlődik.

Kommentar verfassen

Deine E-Mail-Adresse wird nicht veröffentlicht. Erforderliche Felder sind mit * markiert